A WHO alapelveinek első pontjával összhangban azon dolgozunk, hogy Magyarországon minél több ember minél hosszabb ideig minőségi életet éljen!


Egyedi információt kérek:  registration icon
Fogyasztók/üzlettársak regisztrációja:  contact icon

Érzelmi intelligencia EQ 7. rész

Előző cikkünkben a düh és a harag valamint a szorongás és aggódás témakörét boncolgattuk. Van még egy negatív érzelem, amiről fontos írnunk. Ez az érzelem a félelem.

 A félelem egy lehangoló érzés, amit egy általunk észlelt fenyegetés kelt bennünk. A félelem válasz egy bizonyos ingerre, mint például a veszély. Egyes pszichológusok úgy vélik, hogy a félelem az alap- vagy öröklött érzelmek közé tartozik. Ebbe a csoportba tartozik az öröm, a szomorúság és a harag. A félelmet meg kell különböztetni a hozzá kapcsolódó érzelmi szorongás állapotától, ami általában bármilyen külső fenyegetés nélkül lép fel. Továbbá a félelem kapcsolatban van a menekülési és az elkerülési viselkedéssel, míg a szorongás a veszélyek eredménye, melyeket kontrollálhatatlannak és elkerülhetetlennek érzékelünk. Érdemes megjegyezni, hogy a félelem szinte mindig jövőbeli eseményekhez kapcsolódik, mint például egy folyamatosan romló helyzet vagy egy szituáció folytatása. A félelem lehet egy azonnali reakció arra, hogy valami jelenleg történik.

A félelmet két nagy csoportba lehet sorolni: külső és belső félelem.

A külső félelmet rajtunk kívülálló dolog okozza, aminél erős a motivációnk, hogy elkerüljük, például: pókoktól való félelem.

A belső félelem egy rajtunk kívülálló dolog, amihez negatív érzelmet társítunk, például: alacsony önbecsülés okozta félelem.

Az érzelmi intelligencia szempontjából elsősorban a belső félelmeket kell megtanulni kezelni. Ha ezt megtanuljuk, akkor a külső félelmeket is könnyebben legyőzzük.

A félelemnek is vannak testi megnyilvánulásai. Ezek leggyakrabban a gyors szívverés, emelkedett vérnyomás, megfeszült izmok, a pupilla kitágulása és a fokozott izzadás.

A félelem hat a világos gondolkodásra. Biztos mindenkivel előfordult már, hogy egy iskolai felelésnél vagy egy vizsgánál a félelme miatt mindent amit addig tudott, elfelejtett. (Kutatások alapján azt találták, hogy az emberek egyik legnagyobb félelme a nyilvános, emberek előtt történő szereplés, beszéd.)

Ez a helyzet is mutatja, hogy az érzelmi agy megbéníthatja a gondolkodó agyat. Ha ez hosszú ideig fennáll, akkor akár komoly következménye is lehet. Kutatók azt találták, hogy ilyen esetben az általuk „munkamemóriának” nevezett szellemi képesség csökken. Ez felel az egyes feladatokhoz kapcsolódó információk észben tartásáért. Ilyen információ lehet egy egyszerű telefonszám, de akár bonyolultabb, mint gondolatok érthető egységgé alakítása egy beszélgetésben. A félelem hatással van a teljesítményünkre. A legtöbb embernél a félelem negatívan befolyásolja a teljesítményt. Természetesen vannak, akiknél a félelem, szorongás pozitívan hat a teljesítményre.

Mit tehetünk a félelem ellen?

A félelem leküzdésének egyik módja a pozitív motiváció. Olyan tulajdonságok erősítése, mint a pozitív gondolkodás, lelkesedés, kitartás, önbizalom.

Jogos kérdés lehet: mi köze a motivációnak a félelem leküzdéséhez? Az önmotiváció teszi lehetővé számunkra, hogy félelmeink ellenére, minden körülmények között kitartóan – elszántan – tegyük meg mindazt, ami ahhoz szükséges, hogy elérjük a kívánt eredményt. Az aggódás, a félelem miatt nem teszünk semmit egy adott helyzet ellen vagy hagyjuk abba azt a tevékenységet, ami kivezetne belőle.

Érzelmeink, aszerint, hogy akadályozzák vagy segítik gondolkodásra, tervezésre való képességeinket, kitartásunkat, megszabják mire jutunk az életben. Ha motivációt kapunk tevékenységünkből, lelkesedésünkből, örömeinkből, teljesítményre sarkalnak. Az érzelmi intelligencia ebből a szempontból a legfőbb képességünk. Befolyást gyakorol adottságainkra, segíti, vagy gátolja őket.

Az érzelmi önkontroll abból indul, ki, hogy tudunk-e dacolni az éppen felbukkanó érzelmünkkel. Az emoció szó gyökere a mozgást jelentő ige, azaz minden érzelmet valamilyen cselekvés követ. Az a képesség, hogy ellenálljunk ennek a cselekvésnek fontos része az érzelmi intelligenciának.

A hatvanas években a Stanford Egyetem területén működő óvodában egy kísérletet végeztek, amelynek lényege az volt, hogy a 4 éves gyereknek felajánlotta a kísérletvezető, hogy kapnak két gumicukrot, ha megvárják, amíg elintéz egy ügyet. Ha nem bírják ki addig, akkor egyet kapnak, de azonnal. Természetesen voltak olyan gyerekek, akik az azonnali lehetőséggel éltek, és voltak, akik kivárták, hogy a kísérletvezető 15 – 20 perc múlva visszatérjen és megkapják a két gumicukrot.(Gondoljunk bele, milyen kihívás ez egy négyéves gyereknek!) Ennek a próbának a hatása jóval később, 12 – 14 év múlva mutatkozott meg. Akik négy évesen dacolni tudtak az azonnali csábítással, azok rátermettebbek voltak, jobban megtalálták a helyüket az életben, jobban tűrték a stresszt, önállóbbak, megbízhatóbbak, magabiztosabbak voltak azoknál a társaiknál, akik négyévesen az azonnali előnyt választották. A kutatókat is meglepte az, hogy a vágyteljesülést késleltetni képes gyerekek a tanulmányi és az érettségi eredményekben is magasan túlteljesítették társaikat. Azt találták, hogy ez a tulajdonságuk kétszer olyan jó előrejelzés az érettségi eredményére, mint a négyéves kori IQ-vizsgálat.

A teljesítmény és a szorongás-félelem kapcsolata egy fordított U alakban ábrázolható:

 teljesitmeny szorongas

A fordított U csúcsa jelzi a szorongás és a teljesítmény optimális viszonyát, amikor kis szorongással nagy teljesítmény jár. Az U bal oldala – a drukk, a félelem hiánya – nem ad elég motivációt az erőfeszítéshez. Az U jobb oldala – túlzott drukk, túlzott szorongás – meggátol minden tevékenységet.

Mit tehetünk, hogy az optimális tartományban tudjuk tartani a belső félelmeinket?

Mivel a belső félelmek általában aggodalomból, önbizalomhiányból, stressztből erednek ezek ellen kell tennünk annak érdekében, hogy elérjük az optimális tartományt.

A legfontosabb a jó hangulatunk, pozitív gondolkodásunk megőrzése illetve megteremtése. Ennek egyik legjobb megvalósítása, hogy olyan emberek társaságát keressük, akik már rendelkeznek ezekkel a tulajdonságokkal. Keressünk olyan csapatot, amely pozitív szellemiséggel rendelkezik.

Hallgassunk olyan zenéket, olvassunk olyan könyveket és nézzünk olyan filmeket, amelyek erősítik a jó hangulatot. A mindennapi életben sokkal több negatív hatás ér bennünket, mint pozitív, ezért otthon ne tetézzük ezt még azzal, hogy feleslegesen nézünk hírműsorokat, olvasunk újságokat.

Döntsük el, hogy megtanulunk dolgokhoz pozitívan hozzáállni. Egy példa a pozitív hozzáálláshoz: Ha kilépve az ajtón egy arra repülő madár megtisztel bennünket ürülékével, akkor felnézve az égre mondhatjuk azt, hogy milyen jó, hogy a tehenek nem tudnak repülni!

Használhatjuk a különböző relaxációs módszereket, meditációt is arra, hogy csökkentsük a stresszhatásokat.

Nem könnyű felismerni és uralni érzelmeinket. Az életünk, a siker, a jó emberi kapcsolatok szempontjából viszont meg kell tanulni felismerni és kezelni, ehhez pedig változnunk kell

2013 márciusában Jeff Wise a sikeres változás titkáról írt a Psychology Today blogjában. A szerző abból indul ki, hogy az emberek szeretnének változtatni, de csak az akaraterejükre hagyatkoznak. Sajnos nagyrészük túlbecsüli saját akaraterejét. Akik sikeresen változtattak, azok nem kizárólag az akaraterejüket használták erre. A módszer első lépése, hogy képzeljük el milyenek akarunk lenni és gyakoroljuk a kívánt viselkedést nap mint nap. Sokan ennek kapcsán attól félnek, hogy becsapják magukat, de erőssé válni úgy lehet, ha új viselkedünk, mintha már azok lennénk.

Egy érdekes gondolatot ír: „I’ve always found that the hardest part of exercising—the only hard part, really—is putting on my sneakers. Once they’re on, there’s pretty much a 100 percent chance of getting some form of workout done. Why else would I have these shoes on?” „Én mindig úgy találom, hogy a legnehezebb része a gyakorlásnak – valóban ez a legnehezebb – felhúzni a sportcipőmet. Ha egyszer már felhúztam 100 %, hogy mozogni fogok valamit. Mi másért lenne rajtam a cipő?”

Természetesen ő is az mondja, hogy nem lehet a változást egyetlen nap alatt elérni, de gyakorolni kell a kívánt viselkedést minden nap. Ha elkötelezett vagy abban az irányban, hogy fejleszted érzelmi intelligenciádat, biztos lehetsz abban, hogy, jobb házastárssá, jobb baráttá, jobb emberré válsz. Ha segítesz gyermekednek abban, hogy ő is hasonló utat járjon be, akkor sokat tettél a jövőjéért.