A WHO alapelveinek első pontjával összhangban azon dolgozunk, hogy Magyarországon minél több ember minél hosszabb ideig minőségi életet éljen!


Egyedi információt kérek:  registration icon
Fogyasztók/üzlettársak regisztrációja:  contact icon

Az aszpartam története

1964: A Searle gyógyszeripari cég a gyomorfekély kezelésére alkalmas gyógyszer kifejlesztésén dolgozik.

1965: Az aszpartil-fenilalanin-metilészter (aszpartam) alkoholos oldatát teszthez készítették elő. A kutató véletlenül kezére öntötte az oldatot. Később iratai lapozgatása közben megnyalta az ujját és igen erős édes ízt érzett.

1969: Ekkor írták le először az aszpartam édes ízét és azt, hogy 100-200-szor édesebb mint a cukor, nincs utána kellemetlen mellékíz.

1970: A Science magazin közli a felfedezést és a Searle felismeri az üzleti lehetőséget és megindítja az engedélyeztetést.

1970. június – 1971. április: Dr. Harry Waiman biokémikus professzor tanulmányozta az aszpartam hatását az újszülöttekre. 7 majomcsecsemő kapott tejbe keverve aszpartamot. 1 bébi 300 nap után elpusztult, a maradék 6-ból 5-nél agyvérzést figyeltek meg. A vizsgálati eredményeket a Searle cég titokban tartotta, nem adta be az FDA-hez (FDA: USA hatósága, gyógyszerek, élelmiszerek, táplálék-kiegészítők forgalmazását engedélyezi.) amikor az engedélyezést kezdeményezte.

Az FDA-nak olyan adatokat nyújtott be, amelyek a cég saját laboratóriumában születtek. Az FDA szakértői véleménye szerint a vizsgálatok megtervezése és kivitelezése hemzsegett a szakmai hibáktól.

Ebben az évben hozta nyilvánosságra John W. Olney neurobiológus, hogy az aszparaginsav (az aszpartam egyik összetevője) szájon át adagolva egerekben agykárosodást okozott és erről a Searle céget is tájékoztatta.

1973: 78 hétig tartó toxikológiai vizsgálat után nagyon rossz eredmények születtek. Az aszpartam nagy adagban daganatok képződését serkentette a májban, a herékben és a pajzsmirigyben. Az FDA anyagcsere és endokrín gyógyszerek osztályának orvosa nem javasolta az aszpartam forgalomba hozatali engedélyének kiadását.

1974: Az FDA engedélyezte az aszpartam korlátozott forgalomba hozatalát. Megengedte meleg italokban, frissítőben és rágógumiban történő felhasználását de nem engedte sütéshez, főzéshez és szénsavas üdítőben. A kutatók kijelentették, hogy az aszpartam nem ártalmatlan, mivel károsítja az agyat, és gyermeket óvni kell a használatától.

1976: Az FDA 500 oldalas jelentést adott ki az aszpartammal kapcsolatos rossz tapasztalatok összefoglaló gyűjteményeként. A legfőbb problémák:

A kísérleteket nem szabályosan végezték el.

Sok értékelhetetlen, felesleges kísérletet végeztek.

Nem igazolt az aszpartam ártalmatlansága.

Nem képviselik a fogyasztók érdekeit.

1977: Donald Rumsfeld lesz a Searle cég új elnöke. Szerinte az aszpartam engedélyeztetése inkább törvénykezési gond, mintsem tudományos kérdés. Az FDA főtanácsosa kéri az államügyészt a Searle cég által elkövetett törvénytelenségek kivizsgálására.

Az államügyész átadja az ügyet egy másik ügyésznek, Ő felmond és elfogad egy állásajánlatot. 15 nap múlva a másik ügyész is ugyanott fogad el állásajánlatot.

A Searle cég toxikológiai osztályának igazgatója 15 000 $ jutalmat kap, majd 3 éven át un. alkotó szabadságra küldték évi 60 000 $-os fizetéssel. Az FDA vezető ellenőrét nyugdíjazták. Ezután az FDA elfogadta a Searle által beadott vizsgálati eredményeket. Az utolsó „ellenálló”, az FDA egyik vezető kutatója is elhagyta az intézményt.

1978: Megkezdődött a vizsgálati eredmények „tisztára mosása”

1979: Az aszpartam csak száraz élelmiszerekben való használatát javasolták, ellene voltak az üdítőitalokban történő alkalmazásnak. Az üdítőitalok zöme savas karakterű oldat, könnyen bomlásra késztetheti az észtereket, peptideket. Az aszpartam mindkét kategóriának megfelel.

1980: Addig nem javasolták az engedélyezést, míg az agydaganattal kapcsolatos kérdések nem tisztázódtak.

1981: Reagen elnök új megbízottat nevez ki az FDA-hoz, aki engedélyezi az aszpartamot száraz élelmiszerekben.

1982: Engedélyt kértek az aszpartam üdítőitalokban, gyerekek számára készült vitaminkészítményekben való alkalmazására.

1983: Az engedélyt megadták. A molekula megítélése változott meg, nem a kémiai összetétele. Az üzleti érdekeknek megfelelően alakult a megítélés. Az engedélyezés után az FDA vezetője új állást kapott és konzultánsként alkalmazták napi 1 000 $-ért. Emellett a Sealre cég marketing tevékenységében is részt vállalt.

1984: Az Arizoniai egyetem vizsgálatai szerint: ha az üdítőket nem megfelelő hőmérsékleten tárolják, nagy mennyiségű metilalkohol képződhet. Kérvényt nyújtottak be az aszpartam betiltására a felszabaduló metanol miatt. A kérelmet elutasították.

1985: Javaslatot tettek a termékekben szereplő aszpartam mennyiségének feltüntetésére, de a javaslat megbukott.

1988-1989: Az aszpartam elkezdett terjedni a világban. 150 termékben használták édesítőszerként.

1990-es évek: Az aszpartam meghódította a világot. Magyarországon 1994-ben jelent meg.

Mi az aszpartam?

Az aszpartam kémiai összetevői: aszparaginsav, fenilalanin és metanol. Vizes oldatban 30 Co felett megindul a bomlása, melyet az oldat savanyúsága fokozhat. A legtöbb üdítőital ilyen oldat. A gyomor és a bél szintén savas közeg, emellett bontó enzimeket is tartalmaz, így a véráramba a három összetevő külön-külön jut. 100 Co felett jelentős mértékben bomlik, ezért sütésre nem alkalmas.

Aszparaginsav:

Az emberi agyban ingerületátvivő anyag. Feleslegbe kerülve serkenti az idegsejtek pusztulását. Memóriaproblémát, hormonrendszeri problémákat, Alczheimer-kórt és Parkinson-kórt okozhat. A vér-agy gát védelmi rendszere megakadályozza, hogy a vérből az agy számára veszélyes anyagok átjussanak. Csecsemőknél, gyermekeknél, terhes nőknél, időseknél, krónikus betegeknél a gát nem teljesen hatékony, ezért ők még nagyobb veszélyben vannak. A legtöbb esetben az aszpartam mennyisége nincs feltüntetve, rendszeres fogyasztás felhalmozódáshoz vezethet.

Fenilalanin:

Létfontosságú aminosav, sok található belőle az agyban. Van egy genetikai betegség (fenilketonuria) amely során a beteg nem képes bontani a fenilalanint. Ha felhalmozódik, akár halálos is lehet. Egészséges embereknél, ha túl sok a fenilalanin az agyban, hangulatváltozást, akár depressziót is okozhat, agysérüléssel járó, idegrendszeri károsodás is kialakulhat. Gyermekek, fiatalok nagyobb veszélyben vannak. Napi 6 – 8 aszpartamot tartalmazó üdítő elfogyasztása fejfájást és memóriaromlást okozhat. A fenilalanin és az aszparaginsav együtt diketopiperazinná (DKP) alakulhat bomlásuk folyamán. Szárazon 100 Co felett, vizes oldatban 30 Co felett indul meg kialakulása. A DKP rákkeltő anyaggá alakulhat és serkenti az agytumorok kifejlődését.

Metanol (metilalkohol):

A metanol bontása során formaldehid és hangyasav keletkezik. A formaldehid halálos méreg, a hullák tartósítására is használják, rákkeltő, kötődik a DNS-hez és magzatkárosító. Gátolja az energiaraktárként működő ATP molekulából az energianyerést. A napi 7,8 mg metanol veszélytelen. Egy liter aszpartamos üdítő 50-60 mg metanolnak megfelelő aszpartamot tartalmaz, így már egy kétdecis aszpartamos üdítővel túl lehet lépni a megengedett fogyasztást. A túlzott metanol fogyasztás tünetei: fejfájás, szédülés, látászavarok, zavartság, koordinációs zavarok, stb.

Az FDA 1995-ben tízezer aszpartam panasz alapján egy 90 tünetből álló listát állított össze, melyben dominálnak az idegrendszeri (migrén, epilepszia, krónikus fáradtság, beszédzavar,), pszichiátriai (pl. depresszió, hallucináció), hasi (émelygés, hányás, véres széklet), észlelési zavarok (látásromlás, szaglásromlás, egyensúlyzavar), stb. panaszok.